Mostanában ez a szó már nagyon elcsépelt lett. Mindenkinek ez kell. Ezért sóvárog sok-sok ember. Bőséget szeretne. Ezzel nem is lenne baj. Baj akkor van, ha a létrehozott bőség nincs összhangban a teremtő ember önvalójával. Ha nincs meg a jó alap, a ház is összedöl. Ez a sorsa. Mostanság az emberek a bőséget csak a forma világában keresik és képzelik el, mondhatnám úgy is, a bőség=anyagi jólét. Az anyagi világban keresnek. Gürcölnek, hajtanak, akarnak. Lesz ebből is valami, de nem az igazi és általában csak átmeneti. Boldogsággal csak ideig-óráig párosul.

A forma világa, az anyagi világ mindig elpusztul és elenyészik, legyen szó bármiről. Az a természete. Megsemmisül. Így az emberi test is. Csak átmenetileg a miénk.

A belső világ, az igazi önvalód, az örök. Ha arra indulsz el, ha azt keresed, mindenre rátalálsz. Békességre, szeretetre, örömre. Ha megismered, ha általa kapcsolódsz az univerzum áramlására, akkor az visz és megteremti, létrehozza a forma világában azt a bőséget, ami a Tiéd. Csakis a Tiéd. És tudsz vele szárnyalni, boldog lenni. Erre a bőségre törekedj. A csak a forma világára épített bőség hamar széthullik, ha nincs mögötte a belső világ egysége. Az a rendeltetése. Akár tetszik ez Neked, akár nem. És a helyzet ettől még szomorúbb is lehet. Mert ha nem keresed akkor is folyamatosan nyomul előre és meg akar nyilvánulni. Minél jobban ellenállsz, annál erősebb lesz az univerzum válasza. Össze fogja törni a formavilágodat. Olyan intenzitással, ahogy Te ellenállsz. Jobb, ha engedsz és megadod magad. És befelé figyelsz.

Azt hiszem, amit leírtam most, elég elvontnak tűnik. Megpróbálom egyszerűbben megfogalmazni. Amíg az anyagi világra helyezed a hangsúlyt, a pénzre, a szerzésre, a tartalom nélküli élvezetekre, addig kis örömökben lesz részed. Az sem rossz, de nem tartós. Fordulj be, a bensődbe, ott van a szíved, a szereteted, minden igazi kincsed. A legnagyobb bőség, a béke és nyugalom. Próbálj leválni a kinti világról, amennyiszer csak tudsz. És amikor egyre többször megtapasztalod ennek eszenciáját, egyszer csak eggyé válsz vele. Ezt kell először megértened, utána pedig gyakorolnod. Menni fog.

Ha megtalálod igazi önvalód, az mindenre elég lesz, az lesz maga a bőség. Akkor majd megtapasztalod, hogy az anyagi bőség csupán másodlagos, fontos, de nem lényeges. A forma világának törvénye nem fog változni, létesül, majd elpusztul, de ez számodra már elfogadottá válik.

"Az élet valóban bőkezű azokhoz, akik a Személyes Történetük szerint élnek" Coelho: Az alkimista

"..a bőség olyan természetes, akár a levegő, amit ki és befújunk, s hogy pont annyit leszünk képesek kifújni, amennyit beszívtunk. Az élet lüktetése, akár a szívdobbanás és a levegővétel, igaz törvény minden életterületen, míg egy testben élet lakozik.." Lélekpillangó, 2012. február 22.-i mese, www.lelekpillango.hu

Drága Ego!

Gondoltam írok Neked. Az elmével most nem kell foglalkoznom, mivel az előző bejegyzésben ajánlott cikkhez (2012- feladat a nézőpontváltás) többet nem fűzhetek hozzá, az úgy jó, ahogy van. Egyszerűen tökelétes. De mi újság Veled? Veled nem foglalkoztam. Pedig mindig jössz, kéred jussod. Megjelensz naponta többször, furkálod be magad, tudom én. Szeretnél újra élni. De most rajtam a sor, bocsáss meg. Sok-sok életen át Te irányítottad, uraltad lényem, el kell fogadnod, vége van. Nem tetszik? Nem csodálom. Éltél és virultál, győzedelmeskedtél, én meg sokat fizettem ezért. Minden elismerésem a Tiéd, ügyes voltál, még most is ügyeskedsz, de az a nagy helyzet, hogy figyelek. Folyton résen vagyok én is és amikor jössz mindenféle irányból, csalafintán és nyíltan, sőt egyszer hátba is támadtál, észrevettelek. Figyellek! Jobb, ha ebbe beletörödsz, elfogadod új helyed. Megsimogatom buksidat, ha így jobb Neked, de az irányítást nem adom.

Hát így állunk mi ketten! Te és én.

Ui.: Örülök, hogy megismerhettelek közelebbről. Segített ebben számos könyv, de ha csak egyet kell kiemelnem, elárulom: Echart Tolle: Új föld című könyvében Rólad már semmi sem maradt titokban. Bocsáss meg, ez van! :-)