Most úgy érzem, hogy nem írok ide többet. Sokáig nem is írtam. Más okból. Éltem. Megéltem azt, ami volt. És kisebb aggódásoktól eltekintve, nagyon élveztem. Volt amit elrontottam. A szellemi életemmel nem foglalkoztam, már nem voltam csak néha éber, reméltem, hittem, ragaszkodtam. Becsaptam magam. Most megvan a böjtje. Fáj. Nem más okozta, én okoztam magamnak. Mindezek miatt. Főleg a remény miatt. Csak én vagyok a hibás. 

Elkezdtem újra, lelkesen írni. Hogy változzanak a dolgok. Írtam, mert újra lettek nagyon jó állapotaim és az lelkesített. Hogy másnak is jobb legyen. Már nem szeretnék írni. Már nem akarok ebben a formában megosztani senkivel semmit. Csak lenni szeretnék.  Ide már mindent leírtam. Csak ismételni tudnám a leírtakat. Újra és újra. Ha keresel, itt sok mindent megtalálsz... Ha ki szeretnék emelni valamit ebből a blogból, az két szó: figyelem, alázat...ezek már maguk után vonnak mindent....

Ha szeretnél írni, kérdezni, ide irhatsz: arielsziv@gmail.com. De vigyázz! Segíteni nem tudok. Csak Te tudsz magadon. Meghallgatlak, megosztom Veled, amit már megéltem. Másom nincs....