Soha semmi sem baj. Csak figyelj, csak vedd észre. Az már óriási eredmény. Próbáld a dolgokat, reakcióidat kívülről is meglátni. Ne csak másról mondj véleményt, vedd észre saját rezdüléseidet is. Segít Neked. Bejutni belsődbe. Tudd, hogy ami másban nem tetszik, azzal dolgod van. Az a megoldás kulcsa. Foglalkozz vele, azaz figyeld. Magaddal foglalkozz, magadat figyeld! Egyre jobb lesz így. Ne ragaszkodj az elveidhez, a tapasztalatidhoz, bebörtönöznek! Légy nyitott és befogadó! Élj! Éld meg azt, ami van! Ne tagadd le, ne utasítd el! Amíg ezt teszed, kapni fogod. Add meg magad, ne ellenkezz! Ne akarj mindent megoldani aggyal, ésszel. Az nem Te vagy, az az elméd és egód, a kondícináltságod. Ülj le és csak légy, gondolatok, megoldások nélkül. Jól fogod érezni magad, sokkal jobban.

Van egy könyv. Az a címe: Ébredj tudatára, Antoni d. Mello írta. Az is segíthet. Sokat ír a figyelemről.

Búcsúzóul Müller Péter: Isten bohócai című könyvétől, egy utolsó részletet osztok meg Veletek. Érdemes olvasni a sorok között, akár többször is. Számomra hihetetlen módon írja le a lét lényegét, a boldogság kulcsát.

"Az örökké nem azt jelenti, hogy sokáig...Az nem nagyon-nagyon hosszú idő, hanem a nincs idő!.....Nem száz és ezer és millió év...hanem a nincs-év, nincs-elmúlás és nincs-születés....Csak a VAN van! .....Olyan bután pislogtok, mint a kofferok a vámhivatalban.. Nos, képzeljétek el, hogy van az égen egy lyuk. Alatta van az Idő - vagyis a mulandóság - de fölötte nincs. Ha kidugjátok ezen a lyukon a fejeteket, máris az Örökkévalóságban vagytok. Egész más itt a levegő. Nincsenek felhők. Csakis öröm van. Acélkék színű. Mint ez a frakk-kabátom. Végtelen, üvegtiszta fényesség. Ha van rajtad karóra, itt eltűnik róla a mutató. Nem emlékszel semmire, és nem vársz semmit, mert olyan maradéktalanul boldog vagy, hogy nem hiányzik semmi....De abba a pillanatban, ha visszaesel a lyukon, belepottyansz újra az Időbe; újra ketyegni kezd az órád, újra boldogtalan leszel, és minden vágyad újra várakozólistára kerül...

Az örökkévalóság: tudatállapot.

No, most, ha azt kérdezitek, hogyan lehet odajutni?

Úgy, hogy -

A FÉLELMET ÉS A VÁGYAT, A SÓVÁRGÁST ÉS A REMÉNYT, A SZORONGÁST ÉS A KÖZÖNYT ÁTVARÁZSOLOD MUZSIKÁVÁ ÉS KÖLTÉSZETTÉ. TÁNCODBAN MEGSZŰNIK AZ ÉN ÉS TE, MINT EGY KÖZÖS ÁLOMBAN, EGGYÉ OLVADSZ A PÁRODDAL. EBBEN AZ ÁLLAPOTBAN MEGMARADNI CSAK ADDIG LEHET, MÍG AZ ÖNFELEDTSÉG MÁMORÁBAN ÉLSZ.

Azt kérded utána mi történik? Visszaesel pajtikám, a lyukon. S kezdődik elölről az egész. Újra félsz, újra szorongsz, újra sóvárogsz, újra a jövőt kémleled, s azt kérded, "mikor"?

No mármost, mit tegyünk mi , bohócok? Ez nagy kérdés! mert ugyebár mi is benne vagyunk abban a slamasztikában, amit a civilek "valóságnak" neveznek. Mit tegyünk?

Igyekezzünk muzsikává átvarázsolni életünk minden percét és óráját. Magától az élet nem szép! Azt meg kell csinálni. A "poézis" azt jelenti: elkészíteni. Az életünket meg kell művelni, poverelli! A "művészet" az "művi" - ezért mi életművészek vagyunk. Tudjuk, hogy ami nem emelkedik, az zuhan. S ezért igyekszünk az életet megemelni. Főleg önmagunkat, akár a saját hajunknál fogva."

Fizikai létezésednek legalapvetőbb megnyilvánulása: a légzésed. Így ha leáll, fizikai szinten megszünsz létezőnek lenni. Sokszor kerül tanításokban, a jógában erőteljes szerep a légzésnek. Nem véletlen. A légzés segít Neked megélni az adott pillanatot, már ha odafigyelsz rá. Ezért hangsúlyozzák ki tanítók, hogy próbálj meg odafigyelni a saját légzésedre. Ha már egy be- és kilégzésedre oda tudsz összpontosítani, anélkül, hogy másra gondolnál, az már nagyon jó.

Ha figyelsz a légzésedre, segít Neked a jelenbe kerülni, ezért nagy értéke van. Erről osztok meg Veletek néhány gondolatot, Esther és Jerry Hicks-től, fogadjátok szeretetettel:

"Mivel Nem-Fizikai Forrásenergiád mindenkor tudatában van létezésednek, és szüntelenül áramlik feléd, e kommunikáció megszakadása mindig csakis miattad következhet be - amikor az adott időpillanatban éppen másvalamire öszpontosítasz. Azonban ahogy napról-napra egyre több figyelmet szentelsz a légzésed üteméne, e szavak keltette érzésnek - úgy foszlik szét az ellenállás valamennyi régóta magadban hordozott mintázata.

Mivel a gondolataid által meghonosított ellenállás az egyetlen dolog, ami gátolhatja éned és Benső Lényed egybeolvadását, az ellenállás fokozatos szeretfoszlásával a Forrásodhoz fűződő kapcsolatod világos tudatossága mindinkább tudatod előterébe kerül...

A lényed legmélyén rejlő színtiszta, pozitív Energiával történő összehangolódásod egyetlen útja az, hogy egyszerűen elvonod figyelmed az ellenállás gondolataitól. Tehát csak lazíts és lélegezz mélyeket, lehetővé téve természetes összehangolódásodat. "