A félelem legyőzésének kulcsa

 2012.09.05. 20:01

"Amikor félsz.......húzd ki a kardodat.........ragadd meg és kaszabolj le mindent, ami gától.......le a megbánással és a félelmekkel...mindennel, ami a múlthoz köt vagy a jövőhöz."

A békés harcos útja, részlet

Címkék: jövő szabadság félelem múlt tudatosság gát A békés harcos útja

Most találtam ezeket a gondolatokat, amelyeket megosztok Veletek. Ezek a gondolatok, mint az enyémek is az elmétekre hatnak, hogy értsétek meg a félelem miben létét, vagyis inkább nem létét. Mert akár tetszik, akár nem az elme mindent érteni szeretne. Ez a természete. Ha nem sikerült nekem megértetni Veletek a félelem lényegét, akkor ez is segíthet. De ahogy olvasni is fogjátok, nem azzal fognak félelmeitek megszűnni, ha megértitek, hanem azzal, ha bátran, a félelmeitek ellen, önmagatokat vállalva, szívetekre (nem az elmétekre, agyatokra)! hallgatva lépegettek. De ezekhez a lépésekhez mindenképpen jó, ha értjük mi is az a félelem. Íme!

Biegelbauer Pál: Az egészség szívében, részlet

A félelem mélyén a semmi lappang.

Nemcsak azért, mert a félelmem tárgya

valamely, a jövőben bekövetkez(het)ő

veszteség, azaz valaki vagy valami

hiányozni fog, hanem azért is, mert

a félelem maga is a semmi kettőzése.

Hogy ezt teljes mélységében megértsük,

gondoljunk bármire, amitől félünk...

Itt van? Most jelen van? Nincs. Nem is lehet.

 

Életünk időbe ágyazott.

Az idő pedig mint a jelenpillanatok

egymásutánja jelenik meg számunkra.

Ebből következik, hogy múltam már nincs

- amit megtettem, nem tehetem meg nem tetté,

s amit nem tettem meg, nem tehetem megtetté.

A jövőm? Csak a reményeimben él.

Semmi biztosítékom sincs arra, hogy akár

csak a következő létpillanatot is megérjem.

 

Önmagától értetődő, mégis megrendítő

a tény: csak a jelen pillanat az, ami VAN.

Níncs több. A múlt már nincs,

a jövő még nincs (és talán nem is lesz).

Csak a jelen adott a számomra

tenni vagy nem tenni.

 

A félelem? Nemcsak a tárgya a hiány,

a semmi, hanem a létezési "tere"

a jövő is a semmi mezeje. Nincs.

És mégis kínoz.

Félni annyi, mint tönkretenni a VAN-t,

azzal, ami NINCS.

Döbbenetes, de lételméletileg belátható

tény, hogy szenvedéseink, gyötrődéseink,

félelmeink mélyén a SEMMIvel nézünk

farkasszemet.

A minket gyötrő rém, a sötétség fejedelme

(a sötétség is hiány - a fény hiánya)

a semmi ura - nincs.

Ám hiába az elméleti belátás.

A "semmi ágán ülő szívünk" "hangtalan

vacog" (József Attila).

Címkék: jövő illúzió szabadság félelem bátorság szenvedés idő múlt felismerés felfedezés lépés elindulás Biegelbauer Pál

Félelem, félelem. Sokat írok róla, nem véletlenül. Úgy gondolom, hogy az élet megélésének legnagyobb gátja, minden baj okozója, betegségek előidézője. Minden korlátunkat a félelem építi fel, az egyszer már megélt "rossz" tapasztalat, illetve a jövőtől való rettegés által. Láttam egy nagyon különleges és mély filmet nemrég és abban elhangzott egy nagyon fontos gondolat, valahogy így szólt: a félelem beteggé teszi a lelket. Olyan egyszerűen hangzott el és pont így vált nagyon méllyé. És sajnos ez így igaz. És bizony a félelem miatt nem vagyunk szabadok, az zár be minket, ez a mi börtönünk, nem más.

És mivel győzhető le? Csak bátorsággal, amit mindenki csak magából tud meríteni, az kívülről nem adható. Ha nem szeretnél tovább rabságban élni, ha szeretnél szeretetben élni, akkor érdemes bátran elindulni, akár szép lassan lépkedve, hogy rátalálj saját utadra. Ha nem megy rögtön, nem baj, de próbáld meg, amikor csak lehet. Ez már az igazi belső utazás első lépései. A félelmeinkkel szembe menni, ösztöneikre, szívünkre hallgatva bátran cselekedni, vállalni a megéléssel járó kockázatot, ami fájdalmat is okozhat. De csak így találkozhatsz össze igaz valóddal, ismerheted meg önmagad, hogy valójában ki is vagy.

"És merj gyermekké változni - hogy Tiéd legyen a mennyek országa" (Müller Péter) és ide kapcsolódik még, amit már a félelem legyőzéséről írtam, itt megtalálod: http://arielsziv.blog.hu/2012/01/12/a_felelem_legyozese

És akkor még pár gondolatot megosztok Veletek.....

"Mi azt szoktuk mondani, hogy a szeretet ellentéte a gyűlölet. Szó sincs róla. A szeretet ellentéte a félelem. A félelem az, ami meggátol engem önmagam áradásában, amely zárttá tesz, védekező alapállásúvá, s nem elárasztóvá." Biegelbauer Pál

"Nem azért küldtelek Benneteket a sötétbe, hogy rémet, kémet vagy bármiféle titkos ügynököt találjatok, mert azok nem ott vannak, hanem belénk vannak építve. A nevük: félelem és rettegés.

Az volt a szándékom, hogy féljetek. Szorongjatok. Rettegjetek. - De miért, Mester? - Mert ez az életünk alaphangja, Ariel. Manapság az "élni" azt jelenti, sötétségben élni. Ez ilyen. Nemcsak a cirkusz - a lelkünk is ilyen. Fényes nappal is. Ez az érzés a mai ember alapérzése. Félünk. Ebből kell kiindulni. Ebből a szorongásból szabadít meg bennünket a tánc! A tánc nem egyéb, mint tűzcsiholás a sötétségben. Szabadulóművészet. Ma élni azt jelenti, hogy a pokolban élni. Kis szünetet tartott, majd így folytatta: - Őszintén beszélek, barátaim! Gondolom, elég erősek vagytok már az igazsághoz. Én előbb-utóbb átlépek a szellemi hazámba, de ti még itt maradtok a holnaptól való rettegés birodalmában, melyben a legnagyobb elővigyázatosságra lesz szükségetek." Müller Péter: Isten bohócai

 

 

 

Címkék: élet kezdet szabadság félelem bátorság szeretet bizalom lehetőség lépés elme elindulás Müller Péter

süti beállítások módosítása